Ki ne kirándulna szívesen a megújult zöld természetben? Sokan indulunk neki az erdőknek hátizsákkal akár egyedül, avagy családdal. A kiruccanásaink során különféle állatokkal találkozhatunk, többek között őzgidákkal is. Itt fontos megemlíteni, hogy attól, hogy az őzgida egyedül van, az nem azt jelenti, hogy az a jószág elárvult! Ha gidát találunk, semmiképp se érjünk hozzá, sőt lehetőleg ne is közelítsük meg, mert ezzel lassú éhhalálra ítéljük! Ugyanis a suta veszély esetén, vagy táplálkozás miatt hagyja egyedül az őzgidát. A kicsi ilyenkor ösztönösen meglapul, próbál beleolvadni környezetébe. Mivel az állat nem menekül, többen azt gondolhatják, hogy az állat beteg, vagy csak vágyat éreznek, hogy megsimogassák. Ilyenkor azonban a gidán és környezetén rajta marad az ember szaga, ezért az anyja már nem fogja elfogadni, szoptatni. Az elhagyott állat így lassan és gyötrelmesen éhen pusztul, vagy nagyon könnyen válik a ragadozók prédájává.

fotó: Polster Gabriella

forrás: www.vadaszativedegylet.hu