Néhány hónapja Lázár János kancellária miniszter vetette fel, hogy történelmi okokból Pest-Pilis Megyére kellene változtatni a megye nevét. Annyira komolyan gondolta, hogy a miniszterelnökség erre javaslatot is tett a megyei közgyűlésnek. Akkor a képviselők egyebek mellett az anyagi vonzatokat is tartalmazó megalapozó tanulmány elkészítését kérték, ami azonban azóta sem valósult meg.

Helyette a megyei levéltár járt utána történelmi szempontból a névmizériának. A levéltár az 1949 előtti országos és helyi lapok, az országgyűlési (felsőházi, főrendiházi, képviselőházi, nemzetgyűlési) naplók digitálisan elérhető változata alapján megállapította, hogy a köznyelvben a hivatalosan elfogadott Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyenév helyett az egyszerűbb Pest megye elnevezést használták, a hivatalos nyelvben értelemszerűen a hosszabb névváltozatot, bár ott sem minden esetben. Az Országos Széchényi Könyvtár és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ingyenesen hozzáférhető, 1949. december 31. előtti számaiban 9864 esetben említik meg teljes egészében kiírva Pest-Pilis-Solt-(Kiskun) vármegyét, és 28097 helyen szerepel a Pest (vár)megye alak, a hivatalos közlönyökben 14412 esetben a hosszabb és 2155 esetben a rövidebb névváltozat fordul elő.

Mindezek figyelembe vételével – a névváltozás pénzügyi hatásairól nem készült tanulmány, a köznyelvben több, mint száz éve a Pest (vár)megye kifejezést használja a megye lakossága –, a közgyűlés nem támogatta a megye névváltozását.

(fotó: origo.hu)

 

06:00, 12:00, 18:00, 19:50 - Gyömrő Info Magazin
06:07, 12:07, 18:07, 20:28 - Könyves percek
07:07, 13:07, 19:07, 21:29 - KO - az N1TV műsora
07:34, 13:34, 19:34, 21:55 - Előzetes - az N1TV műsora
07:43, 13:43, 19:43, 22:04 - Felderítő - az N1TV műsora
07:51, 13:51, 19:51, 22:12 - Gyere ahogy vagy!